Alvás közben folyik a nyálad? Kiderült, mit árul el rólad

Az alvás közben jelentkező nyálfolyás sokak számára kellemetlen, pedig gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, és sokszor teljesen ártalmatlan. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor valódi egészségügyi ok áll a háttérben: légúti elzáródás, reflux, alvási apnoe vagy idegrendszeri zavarok. A jelenségről több orvosi forrás is ír, köztük a Mayo Clinic és a Harvard Health Publishing.
Az alábbiakban sorra vesszük, mit árulhat el rólad az éjszakai nyálfolyás, és mikor érdemes kivizsgáltatni.

Az éjszakai nyálfolyás leggyakoribb okai

1. Szájlégzés vagy krónikus orrdugulás

Ha alvás közben nem az orrodon, hanem a szádon át lélegzel, a nyál könnyebben kifolyik. Ennek oka lehet:

allergia,
megfázás,
krónikus orrnyálkahártya-duzzanat,
orrsövényferdülés.

A fül-orr-gégészeti irányelveket többek között a Semmelweis Egyetem szakmai anyagai is tárgyalják.

2. Oldalt vagy hason alvás

Ha oldalt vagy hason alszol, a gravitáció miatt a nyál könnyebben kifolyik a szájból. Ez önmagában nem betegség, csak anatómiai következmény – de zavaró lehet.

3. Gyengébb nyelési reflex, ellazult izmok

Alvás közben a nyelés reflexe természetesen lassul, a száj és garat izmai pedig ellazulnak. Ha a nyelési reflex gyengébb, a nyál felgyűlik, majd kifolyik. Ez gyakoribb lehet:

nagyfokú fáradtság,
stressz,
rossz alvásminőség mellett.

4. Reflux (GERD)

A reflux során a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami fokozott nyáltermelést válthat ki. A jelenséget több tanulmány is ismerteti, elérhetők például a PubMed adatbázisában.
Éjszakai gyomorégés, savas felböfögés, mellkasi égő érzés esetén a nyálfolyás kísérő tünet lehet.

5. Alvási apnoe

Az alvási apnoe az az állapot, amikor alvás közben a légzés rövid időkre kimarad. Az érintettek gyakran szájon át lélegeznek, hangosan horkolnak, és reggel fáradtan ébrednek. A WHO is kiemeli, hogy ez nem pusztán kényelmetlenség, hanem hosszú távon komoly kardiovaszkuláris kockázat.
Az apnoéval élőknél az éjszakai nyálfolyás gyakori kísérőjelenség.

6. Gyógyszerek mellékhatása

Bizonyos gyógyszerek – például egyes antidepresszánsok, altatók vagy neurológiai szerek – megváltoztathatják a nyáltermelést. Ha a nyálfolyás a gyógyszer kezdésével egy időben jelentkezett, érdemes erről a kezelőorvosoddal beszélni.

7. Neurológiai okok (ritka)

Súlyosabb neurológiai kórképek, például Parkinson-kór vagy ALS esetén is előfordulhat fokozott nyálfolyás, de ez mindig más, markáns neurológiai tünetekkel társul. Ezeket részletesen ismertetik neurológiai összefoglalókban, többek között a PubMed adatbázisában elérhető tanulmányok.

Kockázati tényezők

krónikus orrdugulás vagy allergia
refluxbetegség
túlsúly
alvási apnoe
rossz alvási szokások, alváshiány
bizonyos gyógyszerek szedése

Mikor fordulj orvoshoz?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha az éjszakai nyálfolyás:

újonnan jelentkezik és egyértelműen romlik,
napközben is észrevehető,
refluxra utaló tünetekkel társul (gyomorégés, savas felböfögés),
horkolás, légzéskimaradás, nappali fáradtság kíséri,
neurológiai tünetek is megjelennek (izomgyengeség, remegés, beszédzavar).

Diagnózis – hogyan állapítják meg?

A háttérok függvényében az orvos javasolhat:

fül-orr-gégészeti vizsgálatot (orrsövény, orrdugulás, polipok),
gasztroenterológiai vizsgálatot reflux gyanúja esetén (pl. gyomortükrözés),
alváslabor-vizsgálatot (poliszomnográfia) alvási apnoe esetén,
neurológiai vizsgálatot gyanús idegrendszeri tüneteknél.

Kezelés és otthoni praktikák

Orrdugulás rendezése: allergiakezelés, orrspray orvosi javaslatra, párásítás.
Alvási pozíció módosítása: próbálj meg inkább a hátadon aludni, speciális párnával.
Reflux kezelése: kímélő étrend, kisebb vacsorák, az ágy fejvégének megemelése, szükség esetén savcsökkentő gyógyszer orvosi felügyelettel.
Testsúly rendezése: túlsúly esetén már mérsékelt fogyás is javíthat az apnoén és a refluxon.
Alkoholfogyasztás csökkentése lefekvés előtt: az alkohol lazítja a garat izmait, fokozhatja a nyálfolyást.

Súlyos vagy makacs panaszoknál mindig szakorvosi vizsgálat a biztonságos megoldás.