Forsthoffer Ágnes első 72 napja házelnökként már most komoly visszhangot váltott ki. Nemcsak az üléstermi rendrakásról és a parlamenti fegyelemről beszélt, hanem olyan döntésekről is, amelyek a politikusi juttatások körüli viták miatt különösen érzékeny témának számítanak. A legnagyobb meglepetést kétségkívül az okozta, hogy nem fogadta el a több száz négyzetméteres elnöki rezidenciát, és a magánhasználatú szolgálati autóról is lemondott.
Nem kér a fényűző elnöki rezidenciából
Forsthoffer Ágnes beszámolója szerint már a kinevezését megelőző egyeztetéseken világossá tette, hogy nem kíván beköltözni a számára felajánlott, reprezentatív elnöki rezidenciába. Mint írta: „Nem fogadtam el már az előkészítő tárgyalások során felkínált, fényűző, többszáz négyzetméteres elnöki rezidenciát”.
A közösségi oldalán megosztott fotók alapján az ingatlan valóban minden részletében a magas rangú közjogi méltóságok világát idézi: faburkolatok, klasszikus bútorok, tágas terek és prémium kivitelezés. Bár a teljes épületet nem mutatta meg, a képek így is elég erősen érzékeltették, milyen szintű juttatásról mondott le.
A házelnök végül egy jóval szerényebb megoldást választott: tájékoztatása szerint várhatóan ősszel költözhet be egy nagyjából 70 négyzetméteres szolgálati lakásba. Döntését azzal indokolta, hogy a tisztséget nem kiváltságnak, hanem szolgálatnak tekinti.
A szolgálati autót sem vette át
Nem ez volt az egyetlen látványos gesztus. Forsthoffer Ágnes arról is beszámolt, hogy nem vette át a magáncélra felajánlott szolgálati autót sem. Röviden, de egyértelműen fogalmazott: „Nem vettem át a magáncélú használatra felkínált személygépjárművet”.
Önmagában persze ez a lehetőség jogszerűen megillette volna, vagyis nem arról van szó, hogy szabálytalan juttatásról mondott le. A döntés jelentősége inkább abban áll, hogy szimbolikus üzenetet küldött: szerinte egy magas közjogi pozíció nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden elérhető kedvezményt igénybe kell venni.
Ez tökéletesen illeszkedik ahhoz az üzenethez, amelyet megválasztásakor is hangsúlyozott. Akkor úgy fogalmazott: „Ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz.”
Több mint 28 millió forinttal csökkent a fizetése
A házelnök a parlamenti tisztségviselők illetményének csökkentését célzó törvényt is támogatta, ami közvetlenül a saját fizetését is érintette. Elmondása szerint jövedelme 35 százalékkal lett alacsonyabb, ami éves szinten több mint 28 millió forintos megtakarítást jelent az államnak.
Forsthoffer Ágnes ezt nem személyes veszteségként, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás részeként mutatta be. A rezidencia visszautasítása, a szolgálati autóról való lemondás és a fizetéscsökkentés együtt egy olyan politikai üzenetet rajzol ki, amely szerint a vezetőknek saját magukon is számon kell kérniük az elveiket.
Nemcsak példát mutatna, a parlamentet is átalakítaná
A 72 napos összegzés nem csupán a személyes döntésekről szólt. Jelentős része arról szólt, hogy Forsthoffer Ágnes szerint a parlament működésében is komoly változtatásokra van szükség. Az elmúlt időszakban több üléstermi konfliktus is kialakult, amelyek szerinte megmutatták, hogy a jelenlegi szabályok nem minden helyzetben adnak megfelelő eszközt az elnöklő házelnök kezébe.
Úgy látja, nem feltétlenül az a gond, hogy nincsenek szankciók, hanem inkább az, hogy a mostani büntetési rendszer sokszor túl merev vagy aránytalan. Ezért ősszel a Házszabály módosítását kezdeményezné.
Nem támogatja a túlzó, többmilliós büntetéseket
A házelnök egyértelművé tette, hogy nem tartja jó megoldásnak, ha szinte minden parlamenti fegyelemsértésre több millió forintos büntetés érkezik válaszként. Szerinte ez nem feltétlenül javítja a parlamenti kultúrát, sőt, időnként inkább tovább szítja a politikai konfliktusokat.
Forsthoffer Ágnes arányosabb és világosabb fegyelmi rendszert szeretne. Olyat, amely különbséget tesz a kisebb rendzavarás, az ismétlődő szabálysértés és az ülés tudatos akadályozása között. A cél tehát nem a vita elfojtása, hanem az, hogy a parlament ne váljon működésképtelenné vagy puszta botrányhelyszínné.
Az ülésteremben történő videózást is újraszabályozná
Külön érzékeny pont az ülések alatti videózás kérdése. A házelnök szerint több esetben is előfordult, hogy a felvételkészítés megzavarta az ülés menetét, ezért az érintett képviselők írásbeli figyelmeztetést kaptak.
Mint fogalmazott: „A képviselők, a közjogi méltóságok és a parlamenti munka iránti általános közbizalom rongálása egyetlen parlamenti képviselőnek sem lehet célja”.
A kérdés persze nem egyszerű, hiszen a képviselőknek joguk van tájékoztatni a választóikat. Ugyanakkor az Országgyűlés működését is védeni kell. Éppen ezért a tervezett módosítás egyik kulcskérdése lehet, hol húzódik a határ a tájékoztatás és a tudatos politikai performansz között.
A hiányzásoknak is lehet következménye
Forsthoffer Ágnes a képviselői hiányzásokat sem hagyná szó nélkül. Közlése szerint a júniusi, megfelelő indoklás nélküli távolmaradások közül több már nem volt elfogadható, ezért bizonyos esetekben illetménycsökkentés is jöhet.
Az üzenet világos: a parlamenti mandátum nemcsak jogokat és fizetést jelent, hanem valós munkavégzési kötelezettséget is. Bár a képviselők munkája nem merül ki a plenáris jelenlétben, az indokolatlan hiányzás a szavazásokról és vitákról továbbra is az egyik legérzékenyebb pont a közvélemény szemében.
Ősszel jöhet a Házszabály finomhangolása
A házelnök szerint az őszi ülésszak előtt több ponton is módosítani kellene a Házszabályt. A cél a parlamenti munka hatékonyságának javítása, valamint egy életszerűbb, jobban alkalmazható fegyelmi rendszer kialakítása.
A változtatások érinthetik az ülésteremben történő videózást, az ülés rendjét megzavaró magatartásokat, az ismétlődő fegyelemsértéseket, az igazolatlan hiányzásokat, valamint a pénzbírságok és más szankciók mértékét is. Egyelőre azonban még nincs kész szabálytervezet, csak az irány látszik.
Több mint száz javaslat érkezett a parlamenti dolgozóktól
Forsthoffer Ágnes nemcsak a plenáris ülések világát nézte át, hanem a parlamenti hivatal működését is. A munkatársaktól javaslatokat kért arra, hogyan lehetne modernebbé és emberközpontúbbá tenni a munkahelyet, és több mint száz válasz érkezett.
Ez azért fontos, mert az Országgyűlés működése nemcsak a képviselőkön múlik. Jogászok, szakértők, adminisztratív dolgozók és technikai munkatársak sora biztosítja nap mint nap, hogy a törvényhozás gépezete működjön. A házelnök szerint egy hatékony parlamenthez jól szervezett és kiszámítható háttérintézmény is kell.
Különleges időszakban vezeti a Házat
Forsthoffer Ágnest 2026. május 9-én választották az Országgyűlés elnökévé. A titkos szavazáson 193 képviselő támogatta, ketten ellene voksoltak. Szili Katalin után ő lett a rendszerváltás utáni Magyarország második női házelnöke.
A mostani helyzetet tovább különlegesíti, hogy jelenleg átmenetileg a köztársasági elnök feladat- és jogköreit is gyakorolja. Ez még nagyobb közjogi felelősséget jelent számára, miközben az Országgyűlés elnöki feladatait ideiglenesen Hallerné Nagy Anikó látja el.
A valódi teszt ősszel jöhet
Forsthoffer Ágnes első 72 napjának legfontosabb üzenete, hogy a politikai kultúra szerinte személyes példamutatással kezdődik. A rezidencia visszautasítása, a szolgálati autóról való lemondás és a fizetés csökkentése látványos gesztusok, de önmagukban még nem alakítják át a parlament működését.
A nagy kérdés inkább az, sikerül-e ősszel olyan szabályokat alkotni, amelyek egyszerre biztosítják a politikai vita szabadságát, védik az Országgyűlés tekintélyét, és valóban működőképes eszközöket adnak a házelnök kezébe.
Te mit gondolsz? Jó üzenet, ha egy házelnök lemond a luxusról és keményebben szabályozná a parlamenti rendet, vagy ez inkább csak erős szimbolikus politizálás?
