Ritkán látható nyíltsággal került felszínre a feszültség Lázár János és Ferencz Orsolya között. A volt építési és közlekedési miniszter még májusban reagált az őt ért bírálatokra, és azt állította: az ellene irányuló legsúlyosabb támadás nem a politikai ellenfeleitől, hanem saját korábbi közösségéből érkezett.
A történet középpontjában egy budapesti társasház felújítása, az egyik lakóra kirótt jelentős fizetési kötelezettség, valamint az ezek miatt kialakult nyilvános politikai vita áll.
Egy belvárosi társasház miatt robbant ki a konfliktus
Az ügy egy Budapest V. kerületében található társasházhoz kapcsolódik, ahol Lázár János és egy hozzá köthető vállalkozás több ingatlannal is rendelkezik.
A ház egyik lakója, Juhos Gábor azt állította, hogy a többségi tulajdonosi kör megjelenése után jelentősen megemelkedtek a társasházi költségek. Elmondása szerint olyan felújítási hozzájárulást is megállapítottak számára, amelyet nem tudott vállalni.
A férfi úgy vélte, hogy a rá nehezedő pénzügyi nyomás végső soron azt szolgálhatja, hogy elhagyja vagy eladja a lakását. Ez azonban az érintett lakó állítása, amelyet Lázár János és a hozzá köthető társaság képviselője is visszautasított.
A társasház képviseletében megszólaló Bada János szerint nem akarták megszerezni Juhos Gábor ingatlanát. Lázár korábbi álláspontja szerint az épület rossz állapotban van, ezért a tulajdonosoknak tulajdoni hányaduk arányában hozzá kell járulniuk a felújításhoz. A politikus ugyanakkor azt is közölte, hogy támogatná, ha a lakó méltányosságot kérne.
Ferencz Orsolya nyilvánosan kérte számon Lázárt
Az ügybe Ferencz Orsolya is bekapcsolódott. A korábbi fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Juhos Gábor korábban segítséget kért tőle, ezért jogi támogatást biztosítottak számára.
Ferencz Orsolya nyilvánosan is felszólította Lázár Jánost arra, hogy tisztázza a helyzetet, és jóhiszeműen keressen minden fél számára elfogadható megoldást. Szerinte egy politikusnak az ilyen jogvitákban nemcsak jogszerűen, hanem példamutatóan is kell eljárnia.
A konfliktus súlyát az adta, hogy nem ellenzéki támadásról, hanem két, a Fideszhez kötődő politikus nyilvános összecsapásáról volt szó.
Lázár János szerint hátulról érkezett a támadás
Lázár János 2026. május 14-én közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a választás lezárása után országos szinten és a Fideszen belül is megkezdődtek az új politikai küzdelmek.
A volt miniszter egyúttal felsorolta az Építési és Közlekedési Minisztérium általa legfontosabbnak tartott eredményeit. Ezek közé sorolta az építésgazdaság új szabályozását, a személyszállítási törvényt, az ország- és vármegyebérletek rendszerét, valamint az akkor állítása szerint 99 százalékos készültségben lévő új KRESZ-t.
Lázár közölte, hogy megvédi korábbi munkatársait az általa igaztalannak tartott támadásokkal szemben. Ezután Ferencz Orsolyára is kitért, és úgy fogalmazott, hogy az addigi legsúlyosabb támadás nem a politikai ellentáborból, hanem „a háta mögül” érkezett.
Szerinte Ferencz Orsolya egy társasházi jogvitából próbált politikai ügyet formálni. Azt is állította, hogy senki nem akarja megszerezni Juhos Gábor lakását, és személyes találkozón szeretné rendezni a konfliktust.
Ferencz Orsolya később ismét keményen bírálta
A nyilvános vita ezzel nem ért véget. Ferencz Orsolya május végén ismét megszólalt, miután Juhos Gábor állítólag közel 11,7 millió forintos fizetési felszólítást kapott.
Ferencz szerint az ügy már nem pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is. A politikus úgy vélte, hogy egy közbizalmat élvező közszereplő esetében az emberi és morális szempontokat is figyelembe kell venni. Lázár magatartását rendkívül élesen bírálta, és azt állította, hogy az ilyen konfliktusok is hozzájárulhattak a jobboldal választási vereségéhez.
Egy későbbi televíziós beszélgetésben Ferencz Orsolya már a Fidesz megújulásáról is beszélt, és azt mondta: szerinte Lázár Jánossal megújítani a pártot ellentmondásos elképzelés lenne.
Új politikai közösség szervezésébe kezdett
Ferencz Orsolya 2026. július 15-én arról írt, hogy egy új, erős politikai közösség felépítésén dolgoznak. A kezdeményezést a polgári Magyarország eszméjéhez, a jog uralmához, a munka becsületéhez és az egymás iránti tisztelethez kötötte.
A bejegyzés komoly politikai találgatásokat indított el, ám Ferencz Orsolya nem jelentette be egyértelműen, hogy új pártot alapítana. Egyelőre csak egy új politikai közösség megszervezéséről beszélt.
