Újabb komoly bejelentést tett Magyar Péter, miután ugyanazon a napon két fontos döntés is megszületett Magyarországgal kapcsolatban. A miniszterelnök három olyan fejleményt kapcsolt össze, amelyek az uniós pénzeket, a korrupció elleni fellépést és a közvagyon védelmét is érintik.
A harmadik bejelentés után Magyar Péter röviden úgy fogalmazott: „Három a magyar igazság.”
Magyar Péter harmadik bejelentése is megérkezett
Magyar Péter közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, röviden az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot.
A miniszterelnök ezt írta:
„Három a magyar igazság. Uniós pénzek és ügyészség pipa. Az imént pedig benyújtottuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt.”
A harmadik bejelentés előtt két fontos uniós döntés is nyilvánosságra került. Magyarország csatlakozását jóváhagyták az Európai Ügyészséghez, az uniós pénzügyminiszterek pedig elfogadták az új magyar helyreállítási tervet.
Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez
Az első fontos fejlemény az volt, hogy jóváhagyták Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. A szervezet feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények vizsgálata. Ide tartozhatnak például az uniós támogatásokat érintő csalások, korrupciós ügyek és más súlyos pénzügyi visszaélések.
A csatlakozási döntés megszületett, a tényleges magyarországi működés előkészítése azonban még nem zárult le. A magyar hatóságoknak három jelöltet kell állítaniuk, akik közül az Európai Unió Tanácsa választja ki Magyarország európai ügyészét. Az európai ügyész a kinevezése után húsz nappal kezdheti meg munkáját, vizsgálatai pedig a 2021. június 1-je után elkövetett ügyekre terjedhetnek ki.
Hatalmas összegről született uniós döntés
A második nagy hír közvetlenül Magyarország pénzügyi lehetőségeit érinti. Az Európai Unió Tanácsa 2026. július 10-én jóváhagyta az új magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervet. A döntés alapján Magyarország összesen körülbelül 10 milliárd euróhoz juthat. Az összegből nagyjából 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, körülbelül 3,5 milliárd euró pedig hitel.
Ez forintra átszámítva több ezermilliárdos nagyságrendet jelenthet, a teljes összeg azonban nem érkezik meg automatikusan és egyszerre. Az uniós kifizetések teljesítményalapúak. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság az egyes összegeket akkor fizeti ki, amikor Magyarország teljesítette az előre meghatározott reformokat, célokat és mérföldköveket.
Az új terv többek között a korrupció elleni rendszer megerősítését, a közpénzek és közbeszerzések átláthatóságának javítását, valamint a bírói függetlenség és a jogállamiság erősítését szolgáló intézkedéseket tartalmaz.
Erre készülhet az új vagyonvisszaszerzési hivatal
A harmadik bejelentés középpontjában a közvagyon védelme áll. A benyújtott törvényjavaslat szerint az NVVH feladata lenne a közpénzügyi korrupció, a vagyonkimentés, a közvagyon elvesztése és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás feltárása. A tervezet alapján a hivatal a kormánytól függetlenül működne, és csak az Országgyűlésnek tartozna beszámolási kötelezettséggel.
Az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálatokat indíthatna, szerződéseket, nyilvántartásokat és elektronikus adatokat ellenőrizhetne, valamint betekinthetne az érintett gazdálkodó szervezetek pénzügyi adataiba. A javaslat szerint a szervezet nyomozati és vádképviseleti jogköröket is kaphatna, továbbá kérhetné a rendőrség, az ügyészség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködését.
Fontos részlet: a hivatal még nem működik
Bár Magyar Péter már bejelentette az új szervezet létrehozását, egyelőre csak a törvényjavaslatot nyújtották be. A parlamentnek először el kell fogadnia a javaslatot, majd fel kell állítani a szervezetet, meg kell választani a vezetőit, és biztosítani kell a működés feltételeit. A tervezet szerint a hivatal elnökét és négy elnökhelyettesét a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választaná meg az Országgyűlés.
