Alig lélegezhetett fel Európa az idei első brutális hőhullám után, máris itt a következő figyelmeztetés: újra berobbanhat a forróság. A meteorológusok szerint Nyugat- és Délnyugat-Európa fölött ismét kialakulhat egy úgynevezett hőkupola, ami napokra csapdába ejtheti a perzselő levegőt.
Újra lecsaphat a hőkupola Európára
A legfrissebb előrejelzések alapján Spanyolország, Portugália és Franciaország lehet a következő napok legnagyobb vesztese. A térség fölött ismét egy erős magasnyomású helyzet épülhet ki, amely tartósan bent tarthatja a forró levegőt, miközben a felhőképződést és a csapadékot is visszafogja.
Ez az a jelenség, amit a köznyelv hőkupolaként emleget. Ilyenkor nem egyszerűen csak meleg van, hanem napokon át egyre fokozódó hőterhelés alakul ki, különösen a városokban, ahol az aszfalt, a beton és az épületek még éjszaka is visszasugározzák a nappal elnyelt hőt.
Spanyolországban akár 44 fok is jöhet
A spanyol állami meteorológiai szolgálat, az AEMET külön figyelmeztetést adott ki a várható extrém meleg miatt. A hivatalos jelzés szerint július 5-én indulhat az újabb hőhullám, amely legalább július 7-ig tarthat, és közepes-magas valószínűséggel érkezhet meg.
Az AEMET szerint a forróság hátterében egy magasban kiépülő gerinc és az Ibériai-félszigettől nyugatra örvénylő hidegörvény állhat. Ez a kombináció száraz, nagyon meleg légtömeg beáramlását segíti, amit a gyenge szél és a stabil, napos idő csak tovább súlyosbíthat.
A legmelegebb térségek között említik a délnyugati országrészt, az Ebro völgyét, az északkeleti belső medencéket és a Pireneusok völgyeit. A spanyol előrejelzések több helyen 38–42 fokot valószínűsítenek, a The Guardian beszámolója szerint pedig Spanyolország délkeleti részén akár 42–44 fokos csúcsok is előfordulhatnak.
Franciaország sem lélegezhet fel
Franciaországban különösen feszült a helyzet, mert az előző hőhullám már így is komoly egészségügyi és társadalmi terhelést okozott. A The Guardian szerint Spanyolország és Franciaország júniusi extrém hőségéhez több mint 2000 többlethalálesetet kötöttek, nagyjából ezer-ezer főt a két országban.
A hőség nemcsak kellemetlen, hanem valós egészségügyi kockázat. Nő a hőstressz, a kiszáradás, a hőguta veszélye, és különösen az idősek, a krónikus betegek, valamint a rosszul hűthető otthonokban élők vannak veszélyben. Franciaországban ráadásul sok lakás és iskola nincs felkészítve a tartós extrém nyári melegre, így a következő forró időszak még súlyosabb terhelést hozhat.
Miért ennyire veszélyes a második hőhullám?
A mostani helyzetet az teszi igazán aggasztóvá, hogy nem tiszta lappal indul a következő forró periódus. Nyugat-Európa több térségében az előző hőhullám már kiszárította a talajt, ami kulcsszerepet játszik a további melegedésben.
Normál esetben a nedves talaj párologtatással hűti a környezetét. Ha azonban a felső réteg kiszárad, ez a természetes hűtőhatás gyengül, és a napsugárzás energiájának nagyobb része közvetlenül a talaj és a levegő melegítésére fordítódik. Ezért tud egy újabb hőhullám még gyorsabban és még agresszívebben felerősödni.
A városokban még rosszabb lehet a helyzet
A hőkupola egyik legkegyetlenebb oldala, hogy a nagyvárosokat különösen súlyosan érinti. A burkolt felületek nappal elraktározzák, éjjel pedig visszaadják a hőt, ezért a városi hősziget-hatás miatt a hőérzet sokkal rosszabb lehet, mint zöldebb, vidéki környezetben.
Különösen veszélyesek az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet 20 fok fölött marad. Ilyenkor a lakások sem tudnak lehűlni, romlik az alvásminőség, a szervezet pedig nem tud megfelelően regenerálódni.
Magyarországon egyelőre nem ez a legsúlyosabb forgatókönyv
Miközben Nyugat-Európa újabb komoly forróságra készülhet, Magyarországon jelenleg mérsékeltebb kép rajzolódik ki. A HungaroMet előrejelzése alapján a következő napokban marad a nyári meleg, de nem látszik többnapos, országos, 40 fok körüli extrém kánikula.
Július 4. és 10. között a nappali maximumok jellemzően 23 és 34 fok között alakulhatnak. Ez természetesen továbbra is meleg idő, kedden többfelé már kifejezetten forró lehet, de a jelenlegi forgatókönyv szerint nálunk nem egy mozdulatlan hőkupola, hanem egy változékonyabb nyári időszak lehet a jellemző.
Záporok és zivatarok törhetik meg a meleget
A hazai időjárás kulcsszava most inkább a változékonyság lehet. Több napon is előfordulhat zápor, zivatar, élénk vagy erős szél, ami időről időre megszakíthatja a melegedést.
A HungaroMet alapján vasárnap főként az ország északi, északnyugati felén lehet zápor, zivatar, hétfőn és kedden elszórtan alakulhatnak ki csapadékos gócok, szerdán pedig több helyen is esőre, záporra, zivatarra van esély. Ez összességében kedvezőbb helyzet, mint egy tartós nyugat-európai hőkupola, ugyanakkor a zivataroknak is megvan a maguk veszélye: villámlás, jégeső, hirtelen szélerősödés és intenzív csapadék is társulhat hozzájuk.
Nem csak a hőmérő miatt kell aggódni
A forróság hatása messze túlmutat azon, hogy hány fokot mutat a hőmérő. A WHO szerint az extrém hőség megterheli a szívet és a vesét, fokozza a hőkimerülés és a hőguta kockázatát, valamint súlyosbíthatja a krónikus betegségeket.
Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a szív- és érrendszeri betegek, a cukorbetegek, a szabadtéren dolgozók, valamint azok, akik rosszul szigetelt, nehezen hűthető lakásban élnek. A legveszélyesebb tünetek közé tartozik az erős szédülés, zavartság, hányinger, fejfájás, izomgörcs, szapora pulzus és az ájulásközeli állapot.
Ha valakinél hőgutára utaló tünetek jelentkeznek, az sürgősségi állapot, ilyenkor azonnal segítséget kell kérni.
A mezőgazdaság és az erdők is megszenvedhetik
A tartós hőség és a csapadékhiány a mezőgazdaság számára is komoly csapás. A kiszáradó talaj miatt a növények gyorsabban stresszállapotba kerülnek, romolhat a termésképződés, és néhány extrém forró nap is látványos károkat okozhat.
Emellett a tűzveszély is meredeken emelkedik. Az AEMET külön kiemelte, hogy a magas hőmérséklet, a szárazság, a széllökések és a vízhiány miatt Spanyolországban nagyon magas lehet az erdőtüzek kockázata. A The Guardian szerint Franciaország déli részén, Marseille környékén az előző hőhullám idején több tűz összesen több mint 1200 hektárt perzselt fel.
A modellek még változhatnak
Fontos, hogy a mostani hőkupola-forgatókönyvek egy része középtávú modellezésen alapul. Ez azt jelenti, hogy a tendencia jól látszik, de a pontos időzítés, az érintett területek nagysága és a csúcshőmérsékletek még módosulhatnak.
A jelenlegi kép alapján azonban az már most jól kirajzolódik, hogy Nyugat- és Délnyugat-Európa ismét komoly hőterhelés elé nézhet, miközben Magyarországon egyelőre a meleg, de megtörhető nyári idő tűnik valószínűbbnek.
A lényeg: Európa újra forrósodik
Spanyolországban július 5-től újabb hőhullám indulhat, délkeleten akár 42–44 fokkal, Franciaország pedig szintén újabb forróságra készül. Magyarországon most nem ez a legszélsőségesebb forgatókönyv látszik, nálunk inkább 23–34 fok közötti maximumok, záporok, zivatarok és átmeneti lehűlések jöhetnek.
A hőség azonban alattomos ellenfél: nem mindig látványos, mégis komoly egészségügyi, gazdasági és mezőgazdasági következményekkel járhat. Te mennyire viseled jól ezt a hullámzó, mégis egyre forróbb nyári időjárást?