Sulyok Tamás aláírta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, és elrendelte annak kihirdetését. Az államfő azonban nem egy rövid, technikai közleménnyel zárta le az ügyet: külön határozatban rögzítette súlyos alkotmányossági kifogásait is. A dokumentum nem akadályozza meg a változások életbe lépését, politikai vitákhoz azonban még sokáig alapot szolgáltathat.
Külön határozatot adott ki Sulyok Tamás
A Sándor-palota 2026. július 18-án tette közzé Sulyok Tamás SP/1064-12/2026. számú határozatát, amelyben az államfő elrendelte az Alaptörvény tizenhetedik módosításának kihirdetését.
A módosítást az Országgyűlés július 13-án fogadta el, majd Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap megküldte azt a köztársasági elnöknek aláírásra.
Sulyok Tamás tehát teljesítette az Alaptörvényben meghatározott kötelezettségét, de egyértelművé tette: súlyos tartalmi kifogásai vannak az elfogadott változtatásokkal kapcsolatban.
Kemény bírálatot fogalmazott meg
Az államfő a határozatában azt írta, hogy a módosítás bizonyos elemeit támogatandónak tartja. Ezek közé sorolta például az Alkotmánybíróság hatáskörének kiszélesítését.
Más rendelkezéseket azonban élesen bírált. Sulyok Tamás szerint különösen aggályos:
- a választhatóság jelentős korlátozása;
- egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők mandátumának idő előtti megszüntetése;
- a szerinte személyre szabott jogalkotás;
- a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvének sérelme.
Ezek a megállapítások Sulyok Tamás politikai és alkotmányjogi értékelését tükrözik, nem pedig jogerős bírósági vagy alkotmánybírósági döntéseket.
A választások óta történtekről is beszélt
A köztársasági elnök határozata nemcsak jogi kérdésekkel foglalkozott. Sulyok Tamás azt állította, hogy az országgyűlési választások éjszakája óta a közbeszédben elszaporodtak a verbális támadások, a fenyegetések és a közjogi szereplőkre irányuló nyomásgyakorlási kísérletek.
Értékelése szerint ezek egy része arra irányult, hogy bizonyos tisztségviselőket elhallgattassanak, ellehetetlenítsenek vagy eltávolítsanak hivatalukból.
Sulyok úgy fogalmazott: ő maga is megtapasztalta ezt a folyamatot, és a módosítás egyes rendelkezéseit összeegyeztethetetlennek tartja Magyarország alkotmányos alapelveivel.
Mégis aláírta az Alaptörvény módosítását
A határozat legfontosabb része ugyanakkor teljesen egyértelmű:
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény módosítását, és elrendelte annak kihirdetését.
Az államfő azt is kifejtette, hogy az Alaptörvény csak rendkívül szűk körben teszi lehetővé számára egy alkotmánymódosítás vizsgálatát.
Politikai vétóval nem rendelkezik, az Alkotmánybírósághoz pedig csak akkor fordulhat, ha az elfogadás során eljárási szabálytalanság történhetett.
Sulyok Tamás közlése szerint ilyen eljárási hibát nem talált. Ezért – saját megfogalmazása szerint – „súlyos tartalmi ellenvetései” mellett is aláírta a dokumentumot.
Megjelent a Magyar Közlönyben
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása 2026. július 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben.
A dokumentum szerint a módosítás rendelkezéseinek többsége a kihirdetést követő napon, július 19-én lép hatályba.
A szöveg azt is kimondja, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a hatálybalépést követő napon szűnik meg.
Ez alapján:
Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása 2026. július 20-án ér véget.
Nem állította meg a folyamatot
Fontos hangsúlyozni, hogy Sulyok Tamás határozata nem függesztette fel és nem akadályozta meg az alkotmánymódosítás hatálybalépését.
A dokumentumban nincs:
- feltételes aláírás;
- új jogorvoslati eljárás;
- olyan rendelkezés, amely megakasztaná a kihirdetést.
Éppen ellenkezőleg: az államfő hivatalosan elrendelte a módosítás közzétételét.
A kemény indokolás ezért elsősorban politikai és közjogi üzenetként értékelhető. Későbbi vitákban politikusok, jogászok és nemzetközi szervezetek is hivatkozhatnak rá, de önmagában nem teszi érvénytelenné sem az alkotmánymódosítást, sem az annak alapján meghozott későbbi döntéseket.
Sulyok távozik, a vita azonban folytatódhat
Sulyok Tamás tehát nem tagadta meg az aláírást, és nem idézett elő közvetlen alkotmányos patthelyzetet.
Ugyanakkor egy hivatalos köztársasági elnöki dokumentumban rögzítette, hogy az elfogadott változtatások jelentős részét súlyosan aggályosnak tartja.
Az Alaptörvény módosítása életbe lép, Sulyok Tamás mandátuma pedig megszűnik. A távozó államfő kemény bírálata azonban várhatóan még hosszú ideig része marad a módosítás körüli politikai és alkotmányossági vitának.
