Úgy tűnik, nagyon kemény diagnózist mondott ki a Fideszről Török Gábor: szerinte nem egyszerű megingásról, hanem olyan mély politikai és hatalmi összeomlásról van szó, amelyet korábban szinte elképzelhetetlennek tartottak. Az elemző szerint nemcsak a párt ereje kopott meg, hanem Orbán Viktor politikai súlya is látványosan csökkent – és ez az egész rendszerre kihat.
A Törökülés legutóbbi adásában Schultz Nórával kiegészülve arról beszéltek, hogy a Fidesz mostani állapota több szempontból is más, mint a korábbi vereségek utáni időszakok. A kép jóval drámaibb, mint amit a magyar politika az elmúlt évtizedekben megszokhatott.
Török Gábor: a hit is eltűnt a rendszer mögül
Török Gábor szerint a legnagyobb változás nem pusztán a választási kudarcban mérhető, hanem abban, hogy elveszett a Fidesz visszatérésébe vetett hit. Úgy fogalmazott:
„A fideszes világ finanszírozói hihetnének abban, hogy akár fél éven belül visszajöhet Orbán Viktor, és érdemes megtartani a rendszert. De azt tapasztalom, hogy ez a hit elveszett, és a NER befolyásos emberei sem hiszik el, hogy a Fidesz ebben a formájában képes lenne visszatérni.”
Ez a megállapítás azért különösen erős, mert a Fidesz korábban vereség után is képes volt egyben tartani politikai, gazdasági és szervezeti hátországát. Török emlékeztetett: 2002 után a párt ellenzékbe került, mégis jelentős támogatottsága maradt, 2006 után pedig a belső feszültségek ellenére sem omlott össze a mögötte álló struktúra.
Most viszont szerinte egészen más léptékű a visszaesés, különösen az egykori kormánypárti médiabirodalom gyors gyengülését látva.
Miért más ez, mint a korábbi Fidesz-vereségek?
Török Gábor arra is kitért, hogy a korábbi időszakokban a Fideszhez kötődő médiarendszer jóval kisebb volt, mégis stabilan működött, sőt fejlődni tudott. Ehhez képest a mostani helyzetet már-már visszafordíthatatlan összeomlásként írta le.
Schultz Nóra ugyanakkor árnyalta a képet. Szerinte nem biztos, hogy teljesen példátlan, ami most történik, mert egy kisebb vereség esetén is megjelenhettek volna hasonló folyamatok. Ennek oka, hogy a hatalom nemcsak politikai befolyást, hanem komoly állami forrásokhoz való hozzáférést is jelentett, ellenzékből pedig ez értelemszerűen sokkal szűkebb mozgásteret ad.
Ugyanakkor Schultz is figyelemre méltónak nevezte, hogy a korábbi kormánypártok mennyire nem készültek fel a vereségre, és eddig mennyire nehezen találják a helyüket ellenzéki szerepben.
Önkénykampány és hitelességi probléma
Az elemzők szerint az elmúlt hetek és hónapok alapján újra kell gondolni mindazt, amit a Fidesz felkészültségéről és politikai ösztöneiről korábban feltételeztek. Török Gábor szerint ezt mutatja az úgynevezett önkénykampány is.
Schultz Nóra úgy látja, a „Stop önkény!” szlogen több sebből vérzik, mert a Fidesz az elmúlt 16 évben épp azt az álláspontot képviselte, hogy a kétharmados többség széles felhatalmazást ad a kormányzásra. Éppen ezért most sok választó szemében hiteltelenül hangozhat az a kritika, amely az önkényes hatalomgyakorlás ellen szól.
Az is nehezíti a mozgósítást, hogy a jogállamisági viták nem közvetlenül a politikai célokról, hanem a hatalomgyakorlás módszereiről szólnak. Ez pedig rendszerint kevésbé lelkesíti a választókat, mint a mindennapi életüket közvetlenebbül érintő ügyek.
Orbán Viktor árnyéka eltűnhetett a falról
Török Gábor egy erős képpel írta le a helyzetet: a Trónok harca ismert gondolatát idézve arról beszélt, hogy a legitimitás olyan, mint az árnyék a falon. Szerinte Orbán Viktor mögött hosszú időn át ott volt ez az árnyék, vagyis az a széles körben elfogadott meggyőződés, hogy ő a magyar politika legfontosabb és legbefolyásosabb szereplője.
„Orbán Viktor mögött ott volt végig az árnyék a falon. Mert elhittük róla, hogy ő az, aki a legbefolyásosabb, legfontosabb – még akkor is, amikor egyébként esetleg választást vesztett. Most mintha az az árnyék eltűnt volna a falról. Vele együtt pedig az a hit is eltűnt, hogy ő még fontos, ami az egész rendszert összeomlasztotta.”
Ez a gondolat talán a legélesebb része az elemzésnek, mert nem egyszerűen egy párt gyengüléséről szól, hanem arról, hogy meginoghatott az a politikai mítosz is, amely hosszú időn át Orbán Viktor egyik legnagyobb erőforrása volt.
Mit jelenthet ez a Fidesz jövőjére nézve?
Ha valóban eltűnt a visszatérésbe vetett hit, az nemcsak kommunikációs vagy kampányprobléma lehet, hanem a teljes politikai gépezet működését érintő válság. Egy ilyen rendszer addig képes erőt mutatni, amíg a saját szereplői is elhiszik, hogy van benne jövő, van benne hatalom, és van értelme fenntartani.
Ha viszont ez a meggyőződés megbomlik, akkor az nemcsak a nyilvánosságban, hanem a háttérben is gyors bomlási folyamatokat indíthat el. Éppen ezért Török Gábor értelmezése szerint nem csupán egy választási vereségről, hanem egy történelmi léptékű politikai fordulatról lehet szó.
Kérdés, hogy ez valóban a Fidesz korszakának végét jelzi-e, vagy csak egy átmeneti, látványos mélypontot látunk. Szerinted képes lehet még visszatérni Orbán Viktor és a Fidesz, vagy most tényleg valami végérvényesen megváltozott a magyar politikában?