Csütörtökön Budapestre érkezhet a Velencei Bizottság delegációja, és ez a vizit jóval több lehet egy szokásos diplomáciai körnél. A tét ugyanis óriási: a kormány alkotmányreformja nemcsak a legfontosabb közjogi szabályokat írhatja át, hanem akár Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának végét is kimondhatja. Ez az ügy egyszerre politikai bomba és kemény alkotmányjogi stresszteszt.
Miért ennyire fontos a Velencei Bizottság budapesti látogatása?
A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, hivatalos nevén az Európai Bizottság a Demokráciáért a Jog Eszközeivel. A feladata az, hogy szakmai szempontból megvizsgálja, egy-egy alkotmányos vagy jogszabályi változtatás mennyire fér össze az európai jogállamisági és demokratikus normákkal.
Fontos, hogy nem bíróságról és nem politikai döntéshozó szervről van szó. A testület nem vétózhatja meg a magyar jogalkotást, és nem dönthet Magyarország helyett. Amit tehet: ajánlásokat fogalmaz meg, figyelmeztet a kockázatokra, és szakmai szempontból jelzi, ha egy tervezet túlságosan is veszélyes terepre téved.
Éppen ezért különösen érzékeny a mostani látogatás időzítése, hiszen a tervezett reform az államszervezet legmagasabb szintjeit érinti. Napirenden van a köztársasági elnök mandátuma, az Alkotmánybíróság tagjainak helyzete és az országgyűlési képviselők mandátumkorlátja is.
Magyar Péter meghívása erős politikai üzenet
Az Euronews a szervezet szóvivőjére hivatkozva arról írt, hogy a delegáció csütörtökön érkezhet Magyarországra. A lap szerint a látogatást az előzte meg, hogy Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan is meghívta a szakértőket Budapestre.
Ez önmagában is komoly politikai üzenet. A kormány ezzel azt mutathatja, hogy nem zárkózik el a nemzetközi alkotmányjogi kontrolltól. Ugyanakkor ettől még a tervezet nem válik automatikusan védhetővé vagy elfogadhatóvá. A valódi súlya annak lesz, milyen megállapításokra jut majd a testület a későbbi írásos véleményében.
Ez a dokumentum mutathatja meg igazán, hogy a Bizottság szerint a javaslat összeegyeztethető-e az európai alkotmányossági normákkal, vagy inkább súlyos aggályokat vet fel.
Sulyok Tamás kész találkozni a delegációval
Az ügy egyik legérzékenyebb pontja, hogy a reform központi szereplője maga a hivatalban lévő államfő. Az Euronews kérdésére a Köztársasági Elnöki Hivatal azt közölte, hogy Sulyok Tamás kész találkozni a Velencei Bizottság delegációjával.
Ez azért különösen fontos, mert a tervezett módosítás éppen az ő megbízatásának megszüntetését mondaná ki. Sulyok korábban egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani, és álláspontja szerint az eltávolítására tett kísérlet jogellenes.
Az államfő szerint a köztársasági elnöki tisztség nem politikai alku tárgya, hanem alkotmányos intézmény. A 24.hu beszámolója szerint Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult az alkotmánymódosítások lehetséges határaival kapcsolatban.
Mit írhat át a kormány alkotmányreformja?
A tervezet egyik legnagyobb vihart kavart eleme, hogy Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követő első napon megszűnne. A HVG összefoglalója szerint ez a javaslat egyik kulcspontja.
De a csomag ennél jóval szélesebb körű. A tervek szerint:
– megszűnne a köztársasági elnök mandátuma,
– az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása a 70. életév betöltésével véget érne,
– az országgyűlési képviselők mandátumát 12 évben korlátoznák.
A kormány érvelése szerint ezek a lépések a politikai rendszer megtisztítását és a korábbi hatalmi struktúrák lebontását szolgálják. A kritikusok szerint viszont több ponton is felmerülhet, hogy személyre szabott alkotmányozásról van szó.
Miért ennyire vitatott Sulyok Tamás elmozdítása?
A köztársasági elnök szerepe sokak szemében inkább ceremoniális, de ez félrevezető lehet. Az államfő törvényeket ír alá, visszaküldhet jogszabályokat az Országgyűlésnek, és az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Vagyis nagyon nem mindegy, ki tölti be ezt a tisztséget.
A kormányoldal szerint Sulyok Tamás a korábbi Orbán-rendszerhez kötődik, ezért nem tudja hitelesen képviselni az új politikai korszakot. Sulyok és támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy egy hivatalban lévő államfő egyedi alkotmánymódosítással történő eltávolítása veszélyes precedens lehet.
Ha ugyanis egy kétharmados többség ilyen módon megszüntetheti egy konkrét tisztségviselő megbízatását, az már nemcsak napi politikai vita, hanem az intézményi stabilitásról és a jogbiztonságról szóló súlyos kérdés.
Az Alkotmánybíróság és a mandátumkorlát sem mellékszál
A reform másik forró pontja az Alkotmánybíróság tagjainak szabályozása. Első ránézésre a 70 éves korhatár technikai módosításnak tűnhet, de a valódi kérdés az, hány hivatalban lévő alkotmánybírót érintene azonnal az új szabály.
Ha rövid idő alatt több alkotmánybíró mandátuma is megszűnne, az már nem egyszerű adminisztratív korrekció lenne, hanem a testület összetételének gyors és látványos átalakítása.
Hasonlóan komoly vita övezheti az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátját is. Támogatói szerint ez megújulást és frissítést hozhat a politikába, kritikusai szerint viszont felmerülhet, hogy korlátozza a választói akaratot, különösen akkor, ha az átmeneti szabályok nem egyértelműek.
Mire figyelhet a Velencei Bizottság?
A testület várhatóan nem politikai szlogenek alapján mond véleményt, hanem nagyon konkrét alkotmányjogi kérdéseket vizsgál majd. Kiemelt szempont lehet például, hogy:
– megfelel-e a tervezet a jogbiztonság követelményének,
– sérül-e a hatalommegosztás elve,
– személyre szabott alkotmányozásról van-e szó,
– biztosított-e az érintett tisztségviselők jogi védelme,
– volt-e elegendő idő társadalmi és szakmai egyeztetésre.
A Velencei Bizottság számára különösen érzékeny lehet az a kérdés, hogy a reform általános szabályokat alkot-e, vagy konkrét személyek eltávolítására szolgál. Ez ugyanis az európai alkotmányos gondolkodás egyik legfontosabb választóvonala.
Nem dönthet Magyarország helyett, mégis sokat nyomhat a latban
A Velencei Bizottság véleménye nem kötelező erejű. Az Országgyűlés jogilag akkor is elfogadhatja a módosítást, ha a testület kritikát fogalmaz meg. A politikai és nemzetközi súlya azonban ettől még jelentős.
A Bizottság megállapításait gyakran figyelembe veszik európai intézmények, nemzetközi szervezetek és bíróságok is, ezért egy kemény bírálat komoly nyomást helyezhet a kormányra. Az Európai Bizottság korábban az Euronews megkeresésére azt jelezte, hogy figyelemmel kíséri a magyar alkotmánymódosítás folyamatát.
Vagyis a vita már régen nem csak belpolitikai történet: európai szinten is komoly visszhangja lehet.
Fideszes támadások és jogvédői figyelmeztetések
Az ellenzéki Fidesz élesen bírálta a reformtervet, és azt állítja, hogy a kormány politikai leszámolásra használja az alkotmányozó többséget. A kabinet ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a társadalmi egyeztetésben részt vevők döntő többsége támogatta az elképzeléseket.
A vita azonban nem pusztán népszerűségi kérdés. Egy alkotmánymódosításnál azt is nézni kell, hogy a javaslat mennyire felel meg a hatalommegosztás, az intézményi függetlenség és a jogállami eljárás alapelveinek.
A Reuters szerint magyar jogvédő szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy az ilyen súlyú döntéseket átlátható és kiszámítható jogállami keretek között kellene meghozni. A kritika lényege nem feltétlenül Sulyok Tamás személyéről szól, hanem arról, hogy még a vitatott tisztségviselők eltávolítása is előre rögzített, általános szabályok alapján történjen.
Mi jöhet a csütörtöki találkozó után?
A delegáció látogatása várhatóan nem hoz azonnali végső döntést. A szakértők tárgyalhatnak a kormány képviselőivel, az államfő hivatalával, jogászokkal és akár civil szereplőkkel is, majd ezután készülhet el a részletes írásos állásfoglalás.
Ez lehet támogató, részben kritikus vagy akár kifejezetten elutasító hangvételű is. Az sem kizárt, hogy a Bizottság nem egyetlen csomagként, hanem pontonként értékeli a reform különböző elemeit.
Ezután a kormány előtt több lehetőség is nyitva maradhat: módosíthatja a tervezetet, kivárhatja a végleges véleményt, vagy változtatás nélkül a parlament elé viheti.
Miért fontos ez az egész a hétköznapi embereknek is?
Elsőre könnyű legyinteni, hogy ez csak távoli jogászkodás, pedig valójában arról szól, hogyan működik az állam, mennyire erősek a fékek és ellensúlyok, és mennyire kiszámítható a közjogi rendszer.
Egy alkotmánymódosítás hatása nem áll meg a napi politikánál. Meghatározhatja, hogyan működnek a magyar intézmények a következő években, és mennyire marad stabil az a rendszer, amelynek elvileg éppen az lenne a dolga, hogy a pillanatnyi politikai többségeknél hosszabb távra szóljon.
A következő napokban tényleg minden szó számíthat. Szerinted egy új kormánynak belefér a gyors intézményi átalakítás, vagy az ilyen mély alkotmányos reformokhoz inkább szélesebb és hosszabb egyeztetés kellene?