Nem egyszerű nyári meleg érkezett meg Európába, hanem az idei szezon harmadik komoly hőhulláma, amely több országban is napokra, sőt akár két hétre is beragadhat. Olaszország már most izzik, a riasztások sorra lépnek életbe, és a szakértők szerint ezúttal nem csak a mediterrán térségnek kell nagyon odafigyelnie.
Olaszországban már most komoly a helyzet
Az idei nyár harmadik jelentős európai hőhulláma megérkezett, és a legnagyobb nyomás jelenleg Dél- és Nyugat-Európára nehezedik. Olaszország több városában már elrendelték a hőségriasztást, Firenze és Perugia térségében pedig a legmagasabb, vörös fokozatú figyelmeztetés van érvényben.
A helyzet azért is különösen aggasztó, mert az előrejelzések szerint nem néhány napos kánikuláról van szó, hanem tartósan megülő forró légtömegről. Szardínián akár 43 fok körüli csúcshőmérséklet is jöhet, ami már az egészséges szervezetet is komolyan megterhelheti.
Az olaszországi beszámolók szerint Milánóban a sürgősségi osztályokon is látszik a hőség hatása: egyre több ember kerül ellátásra rosszullét miatt. Ez különösen fontos jelzés, mert a hőhullámok sokszor nem látványos katasztrófával, hanem lassan súlyosbodó egészségügyi terheléssel okoznak válságot.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A tartós hőség leginkább az időseket, a krónikus betegeket, a kisgyermekeket, a várandósokat és az egyedül élőket veszélyezteti. A szív- és érrendszeri problémákkal élők, a légzőszervi betegek és a cukorbetegek szervezete gyorsabban reagálhat rosszul a hőterhelésre, könnyebben kialakulhat kiszáradás, hőkimerülés vagy akár hőguta is.
Toszkánában az időseket és az egyedül élőket külön is figyelmeztetik arra, hogy tudják, hová fordulhatnak, ha rosszul lesznek. A szociális intézmények telefonon is próbálnak kapcsolatban maradni a veszélyeztetett lakosokkal, ami ilyen időjárásban szó szerint életmentő lehet.
A hőség egyik legveszélyesebb tulajdonsága az, ha az éjszakák sem hoznak enyhülést. Ha a lakások, az utcák és az épületek nem tudnak lehűlni, a szervezet sem regenerálódik megfelelően, így napról napra nő a megterhelés.
Nemcsak Firenze és Perugia érintett
A riasztás nem kizárólag néhány déli térségre korlátozódik. A közzétett előrejelzések alapján Bolognában, Campobassóban, Frosinonéban, Rietiben, Rómában és Torinóban is életbe lépett a hőségriasztás valamelyik fokozata.
Ez azt mutatja, hogy az ország több pontján egyszerre válhat tartósan megterhelővé a forróság. A nagyvárosokban ezt tovább súlyosbíthatja az úgynevezett hősziget-hatás: a beton, az aszfalt és a sűrű beépítés miatt éjszaka is lassabban csökken a hőmérséklet.
A Guardian élő összefoglalója szerint Nyugat-Európa több országában is szélsőséges hőség alakult ki, Barcelonában pedig 112 éves rekordot döntő hőmérsékletet mértek.
Szardínián különösen durva napok jöhetnek
Szardínia lehet a mostani hőhullám egyik legforróbb gócpontja. A 43 fok körüli hőmérséklet már messze nem az a nyári meleg, amit egy átlagos nyaralás során könnyen el lehet viselni. Ilyen hőségben gyorsan jelentkezhet fejfájás, szédülés, gyengeség, hányinger vagy zavartság.
A veszély különösen nagy, ha valaki hosszabb időt tölt a tűző napon, várost néz, autózik, strandol vagy fizikai munkát végez. 40 fok felett a szervezet nagyon gyorsan folyadékot veszít, a szív terhelése nő, a vérnyomás ingadozhat.
A turistáknak ezért nemcsak az időjárás-előrejelzést érdemes figyelniük, hanem a helyi egészségügyi figyelmeztetéseket és esetleges korlátozásokat is. Egyes településeken módosulhat a nyitvatartás, és szabadtéri programokat is visszafoghatnak a legforróbb órákban.
Észak-Európa sem ússza meg
A mostani hőhullám nem csak a déli országokat érintheti. A HungaroMet előrejelzése szerint két anticiklon alakítja Európa időjárását: az egyik Norvégia közelében, a másik a mediterrán térség fölött helyezkedhet el. Ez a légköri felállás azt eredményezheti, hogy a meleg levegő Dél-Skandinávia fölé is rátelepedhet.
Ez azért különösen figyelemre méltó, mert Észak-Európában a 30 fok feletti hőmérséklet sokkal kevésbé megszokott, mint a mediterrán térségben. Az épületek, a lakások és sok esetben az egészségügyi rendszerek sem feltétlenül ilyen tartós melegre vannak optimalizálva.
Már az is komoly kockázatot jelenthet, ha több egymást követő éjszakán átlag felett marad a hőmérséklet. Ilyenkor romlik az alvás minősége, nő a kimerültség, és megszaporodhatnak a rosszullétek.
Európa egyre gyakrabban kerül hőnyomás alá
A mostani hőhullám nem előzmény nélküli. A Reuters korábbi összefoglalója szerint Európa már júniusban is hosszan tartó, 40 fokhoz közeli meleggel küzdött, több országban egészségügyi figyelmeztetésekkel, közlekedési fennakadásokkal és komoly környezeti terheléssel.
Az AP összefoglalója arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok, valamint az erdőtüzek kockázata is egyre súlyosabbá válik.
Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes forró nap önmagában bizonyíték lenne a klímaváltozásra, de a tendencia világos: a hőhullámok gyakoribbak, hosszabbak és veszélyesebbek lehetnek.
Miért veszélyesebb a tartós hőség?
Egyetlen nagyon forró nap is megterhelő, de a több napon vagy héten át tartó hőhullám sokkal nagyobb veszélyt jelent. Ennek egyszerű oka van: a szervezetnek nincs ideje visszahűlni és regenerálódni.
Ha nappal 35–40 fok körüli a hőmérséklet, éjszaka pedig alig csökken, a test folyamatos stressz alatt marad. Ilyenkor nőhet a kiszáradás, a vérnyomás-ingadozás, a szív- és érrendszeri problémák, a légzőszervi panaszok és a hőguta kockázata.
Az Egészségügyi Világszervezet európai irodája az AP által idézett tájékoztatás szerint arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt négy évben Európában több mint 200 ezer ember halt meg hővel összefüggő okok miatt, és ezek jelentős része megelőzhető lett volna.
A városokban különösen nehéz lehet
A hőhullámokat a nagyvárosokban sokszor még nehezebb elviselni, mint a vidéki térségekben. Az aszfalt és a beton napközben elnyeli a hőt, majd éjszaka lassan adja le, így a sűrűn beépített városrészekben több fokkal is melegebb lehet.
Ez főként azokat érinti, akik rosszul szigetelt lakásokban, tetőtéri ingatlanokban, felső emeleteken vagy légkondicionáló nélküli otthonokban élnek. A folyamatos meleg nemcsak a közérzetet rontja, hanem alvásproblémákat és fokozott egészségügyi kockázatot is okozhat.
Éppen ezért a városi alkalmazkodás egyre fontosabb: árnyékolás, ivókutak, hűsítő pontok, zöldfelületek és célzott szociális figyelőrendszerek nélkül a hőhullámok hatása még súlyosabb lehet.
A turisták sem érezhetik magukat biztonságban
A mediterrán nyaralás sokak fejében még mindig a gondtalan napsütéssel egyenlő, de hőhullám idején a megszokott programok is kockázatossá válhatnak. Egy hosszú déli séta Rómában, Firenzében vagy Perugiában könnyen rosszulléthez vezethet, főleg akkor, ha valaki nem iszik elég vizet, alkoholt fogyaszt, vagy nincs hozzászokva az extrém meleghez.
A városnézést ilyenkor érdemes kora reggelre vagy estére időzíteni, a legforróbb órákat pedig hűvös, árnyékos helyen átvészelni. A strandolás sem veszélytelen: a napsugárzás, a szél és az alkohol együtt gyors kiszáradást okozhat.
Gyerekekkel utazóknak különösen fontos az óvatosság, és alapvetés, hogy kisgyermeket még rövid időre sem szabad parkoló autóban hagyni.
Mit tegyünk hőség idején?
A legfontosabb a megelőzés. Nem akkor kell inni, amikor már jelentkezik a fejfájás vagy a szédülés, hanem folyamatosan gondoskodni kell a folyadékpótlásról. A nagy melegben érdemes kerülni az alkoholt, a nehéz ételeket, a túlzott kávéfogyasztást és a déli órákban végzett megerőltető mozgást.
A lakást nappal ajánlott árnyékolni, a függönyöket és redőnyöket behúzni, az ablakokat pedig inkább késő este vagy hajnalban kinyitni, amikor odakint hűvösebb a levegő. Aki teheti, a legforróbb órákban húzódjon klimatizált vagy legalább hűvösebb helyre.
Az AP által idézett WHO-ajánlások szerint hőség idején kerülni kell a legforróbb napszakot, hűteni kell az otthonokat, rendszeresen inni kell, könnyű ruházatot érdemes viselni, és külön figyelni kell az idősekre, gyerekekre és a szabadban dolgozókra.
Mikor kell azonnal segítséget kérni?
A hőkimerülés jelei lehetnek a gyengeség, a szédülés, a fejfájás, a hányinger, az erős izzadás, az izomgörcs, a szapora pulzus és a kimerültség. Ilyenkor az érintettet hűvös helyre kell vinni, itatni kell, és meg kell kezdeni a test hűtését.
A hőguta viszont életveszélyes állapot. Zavartság, eszméletvesztés, nagyon forró bőr, görcsroham vagy magas testhőmérséklet esetén azonnal mentőt kell hívni. Ezt nem lehet egyszerű otthoni pihenéssel kivárni.
Magyarországon egyelőre nyugodtabb a kép, de nem árt figyelni
A jelenlegi előrejelzés szerint Magyarországon vasárnap estig nem várható számottevő mennyiségű eső, és késő estére 17 és 26 fok közé hűlhet a levegő. Ez kedvezőbb helyzetnek tűnik, mint az olasz vagy a spanyol kilátások, de az európai léptékű hőhullám miatt itthon is érdemes figyelni a következő napok előrejelzéseit.
Egy anticiklonális helyzetben gyorsan emelkedhetnek a nappali csúcshőmérsékletek, és ha az éjszakák sem hűlnek le eléggé, az Magyarországon is komoly megterhelést okozhat.
Nemcsak kellemetlen, komoly felkészülést igényel
A mostani európai hőhullám messze nem egyszerű nyári meleg. Olaszországban már most riasztások vannak érvényben, a sürgősségi osztályok terhelése nő, Szardínián pedig extrém, 43 fok körüli hőség is jöhet. Közben a meteorológiai helyzet alapján a forró levegő északabbra is eljuthat, így a kontinens jóval nagyobb része kerülhet nyomás alá, mint azt sokan elsőre gondolnák.
A legfontosabb most az óvatosság: figyelni kell a riasztásokat, kerülni a legforróbb órákat, sok folyadékot fogyasztani, és különösen odafigyelni az idősekre, a gyerekekre, a krónikus betegekre és az egyedül élőkre. Ön szerint a városok és az egészségügyi rendszerek fel vannak készülve arra, hogy az ilyen hőhullámok egyre gyakoribbá váljanak?
