Rendkívüli változás jön Magyarország élén: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek hatálybalépésével megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása. Az ország azonban egyetlen pillanatra sem marad államfői feladatokat ellátó vezető nélkül. Már az is kiderült, milyen menetrend alapján választhatják meg Magyarország következő köztársasági elnökét.
Sulyok Tamás meghozta a döntését
Sulyok Tamás szombaton jelentette be, hogy aláírja az Országgyűlés által elfogadott Alaptörvény-módosítást. A döntés különlegessége, hogy az államfő aláírásával egy olyan változtatást hitelesített, amely az ő saját megbízatásának megszűnéséről is rendelkezik.
A módosítás értelmében a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma az új szabályozás hatálybalépését követő napon ér véget. Amennyiben a módosítást július 18-án kihirdetik a Magyar Közlönyben, Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 19-én szűnik meg.
Sulyok Tamás eredetileg 2029 márciusáig maradhatott volna hivatalban, miután 2024-ben, Novák Katalin lemondását követően választotta meg az akkori Országgyűlés.
Nem lemondott, hanem megszűnik a mandátuma
Fontos különbség, hogy Sulyok Tamás nem önként mondott le a köztársasági elnöki tisztségről. A megbízatását az Alaptörvény módosítása szünteti meg.
Az államfő korábban többször is alkotmányos és jogállamisági aggályokat fogalmazott meg a tervezett változtatással kapcsolatban. Az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz is fordult, végül azonban úgy döntött, hogy eleget tesz az Alaptörvényben meghatározott aláírási kötelezettségének.
Döntését azzal indokolta, hogy jogi lehetőségeinek és lelkiismereti szempontjainak mérlegelése után az aláírást tekinti alkotmányos kötelességének.
Ő veszi át ideiglenesen az államfő feladatait
Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése után nem marad betöltetlenül az államfői jogkör.
Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lesz Magyarország következő köztársasági elnöke: csupán ideiglenesen látja el az államfői teendőket.
Amíg Forsthoffer Ágnes a köztársasági elnöki jogköröket gyakorolja, a parlamenti elnöki feladatokat az Országgyűlés egyik kijelölt alelnöke veszi át.
Harminc napon belül új elnököt kell választani
Az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kell választania Magyarország következő köztársasági elnökét.
Az államfőválasztás időpontját az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a képviselők pedig titkos szavazással döntenek a jelöltekről. A megválasztott köztársasági elnök nem azonnal foglalja el hivatalát: a szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép munkába.
Ez azt jelenti, hogy az országnak akár több hétig is lehet ideiglenes államfője, mielőtt az új köztársasági elnök hivatalosan átveszi a tisztséget.
Bárki nem kerülhet fel a szavazólapra
Köztársasági elnöknek olyan magyar állampolgár választható meg, aki betöltötte a 35. életévét.
A jelöltté váláshoz azonban jelentős parlamenti támogatás szükséges: legalább az országgyűlési képviselők egyötödének ajánlását kell megszerezni. Ez a jelenlegi, 199 fős parlamentben legalább 40 képviselő támogatását jelenti.
Egy képviselő csak egy jelöltet támogathat, ezért az ajánlások eloszlása már önmagában meghatározhatja, hogy végül hány név kerülhet fel a szavazólapra.
Ki lehet Sulyok Tamás utódja?
A legnagyobb kérdés természetesen az, ki költözhet be következőként a Sándor-palotába.
Magyar Péter korábban azt mondta, hogy olyan személyt szeretnének jelölni, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét, és akit lehetőség szerint az ellenzéki képviselők egy része is támogatni tud. Konkrét, hivatalosan bejelentett jelölt azonban egyelőre nincs.
A következő napokban ezért várhatóan megindulnak a politikai egyeztetések, és hamarosan kiderülhet, kit javasol a parlamenti többség Magyarország új köztársasági elnökének.
Később teljesen megváltozhat az államfőválasztás
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a mostani rendszer akár csak átmeneti lehet. Egy későbbi, népszavazással megerősített új alkotmányban felmerülhet a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetése.
Ebben az esetben a jövőben már nem az országgyűlési képviselők, hanem közvetlenül a választópolgárok dönthetnének az államfő személyéről. Erről azonban jelenleg még nincs elfogadott jogszabály vagy kitűzött népszavazás.
A biztos pont egyelőre az, hogy Sulyok Tamás távozása után harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania az Országgyűlésnek, addig pedig Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket.
